Március a - Böjt máshava - a vadászati év kezdetét jelenti. A római hadvezérek is vallották, ha a háborút ebben a hónapban indítják, szerencsével járnak, mert a hónap Marsról a háború istenéről kapta nevét. A tavasz beköszöntét jelzi, az erdei szalonkák megérkezése. Az erdők királynője, tündérmadara tömzsi, galambnagyságú madár, hosszú, egyenes csőrrel. Röpte könnyed, zajtalan. Színe barna, világos és sötét sávokkal, a fejtető és nyak fölött két széles fekete keresztsávval.

 

„Õ a vadászszárnyasok „gentleman”-je, valóságos úri madár. Megbízhatóságát pontos érkezésével, tartózkodó szerénységét, pedig látogatása rövidségével, tollazatának egyszerű, mégis ízléses mintázatával, hangjának halk, csaknem suttogó szavával, félhomályban végzett, tapintatos sétarepülésével dokumentálja. Valóban meg kell állapítani, hogy a szalonka jó ízlésű, minden feltűnést kerülő, tartózkodóan csendes, előkelő madár” – írja róla gróf Szécsényi Zsigmond.

 

A szalonkahúzás a kakasok nászrepülése, a dürgés, amely március közepén kezdődik. A szalonka vadászata, mint azt Tolsztoj leírásában az Anna Kareninából megtudhattuk, nem egyszerű dolog:

„Valóban, átható, egymást gyorsan követő pisszegések hallatszottak. Két játszó, egymást kergető szalonka repült el kurrogás nélkül, pisszegve csak, épp a vadászok feje fölött. Négy lövés dördült el; a szalonkák, mint a fecskék, gyorsan megfordultak, s eltűntek szem elől.”

 

Az Európai Unió betiltotta az erdei szalonka tavaszi vadászatát, ezért rájuk most már csak lesni lehet. Pedig a vadász életében a „szalonkadublé” olyan, mint a nászéjszaka, több lehet belőle, de egynek mindenféleképpen meg kell lennie.